Bocsánat a semmiért

"Szomorú vagyok, nagy teher van a vállamon
Megcsillant szemem, egy könnycsepp elindult arcomon
Nagy a szívem bánata, nem gyógyítja meg semmi
Kínozza belül fájdalom, nem fogja fel senki.

Eszméletlenül szeret, őszinte, teljes odaadással
Mégis elkövette a hibát, találkozott mással
Azt hittem talán boldog lehetek majd ővele.
Utólag leesett, órási érv szól ellene.

Tiszta szívvel szeretlek, lassan kilenc hónapja
Nélküled üres az életem minden napja
Igaz, sajnos nem járunk, de bocsáss meg kérlek

Most is ugyanúgy, mint eddig, imdálak téged."

(2008 április)

 Bánatos tavasz

Az orromat kényeszteti a tavaszi virágok illata
Szívemnek ennek ellenére nagyon nagy a bánata
Párját várja, mint a madár, de ő mégsem jön
Pedig boldog lehetne, mert a március beköszön.

Virágok nyílnak mindenütt a mezőn szerte szét
A madár is felújítja régi elhasznált fészkét
Bennem a szerelem újúlt meg és egyre erősebb
Akit választottam megszerezni mégis jóval nehezebb.

El akarja feledni a múltat, milyen volt a nyár.
Pedig tudhatná: őrá még mindig valaki vár
Valahol nagyon messze, ahol nem látja senki sem
Vár, hogy lassan, csendesen, feleméssze a szerelem.

(2008 április)

Gyűlölve szeretni

Gyűlöllek szeretni, de én akkor is belehalok,
Ha létezésedről, csak egy percig is, nem hallok,
Gyűlöllek azért, mert kegyetlenül elbántál velem,
Imádlak is, veled mézédes volt minden percem.
Gyűlöllek, mert messze vagy, s nem hallom,
Nem szólsz hozzám, vidám csilingelő hangon;
Gyűlölöm, hogy nem látom szép szemed fényét,
Ilyenkor elég nézni, a csillagok irigységét.
Gyűlölöm tekinteted, mert teljesen elolvadok,
Zavaromban egy sötét, apró zugban, elbújok;
Megkeresel, és rám találsz, felsegítesz engem,
Az örök láng fellobbant, hevesen ver a szívem.
Feltépted sebemet, és abból kifolyt a vérem,
Kezemre, amellyel nevedet a falra festem;
Fájó minden gondolat, ami rád emlékezetet
Mégis szívem, téged soha el nem felejtett.
Mindig emlékezni fogok rád, ameddig élek
Amíg a Föld felett vagyok, bízok, és remélek
Lehet, rég elfelejtettél, én akkor sem feledek
Mert a szívem legmélyén, örökre szeretlek.

(2008 március)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.